Kedvenc őszi lakkok- 2.

by - 14:24

És a második öt:
- Rimmel Stand to Attention: tavaly karácsonyra kaptam (köszi, Andi!), a legelsegjobb színű és minőségű piros, amivel valaha dolgom volt, egy rétegben is szuper, nagyon hatásos, feketével nyomdáztam rá párszor a Gothic lemezről; ez az, ami évszaktól függetlenül marad a kedvencek közt
- Golden Rose 76: nagyon, nagyon régóta keresek normális fehér lakkot, próbálkoztam Essence-el, Rimmellel, Lovely-val, de sosem volt az igazi se a szín, se a fedés (és köszönöm, de inkább nem öt réteget szeretnék használni ahhoz, hogy látsszon is belőle valami). Erről a lakkról jókat olvastam, és a Golden Rose egyébként is az ősz nagy felfedezettje... meg is szereztem szerdán, és szuper (bár nem egy, hanem kétréteges, de nem vagyok telhetetlen), kicsit lassan szárad, de egyenletes és szép, és milyen jó lesz rá nyomdázni...
- Golden Rose 62: nem egy szokásos őszi szín, de szépséges (és majdnem olyan, mint az örök kedvenc Catrice Up in the Air volt), és fehér nyomdával extra jól néz ki
- picture polish Color Storm: az első pp-lakkom; heteket vártam rá, de annyira különleges, és annyira beleszerettem, hogy nem akartam helyette semmi mást...
Könnyen használható, ugyanolyan jól mutat fehéren, feketén, rózsaszínen, lilán... egyetlen problémám vele, hogy viszonylag kevés benne a sárga glitter, pedig pont attól lesz különleges
- Golden Rose 28: a tökéletes, nem-túl-vörös és nem-túl-lila bogyószínű lakk megtalálása már tavaly ősz óta nagy küldetésem (akkor szereztem be egy csomó hasonló színű ruhát, de lakkot egyszerűen nem találtam); a G.R.-ból olyan sok árnyalat van, hogy biztos voltam benne, valamelyik működni fog. És ez már tényleg majdnem tökéletes (természetes fényben az is, lámpafényben látszik vörösebbnek, mint kellene), a második réteg már csak a maximalizmusom miatt kell belőle.

MoYou Fashionista 01: ha nincs ez a lemez, sose kattanok rá ennyire a MoYou-ra... ami kár lett volna, mert tavaly január óta küzdök a körömnyomdázással fel-fellángoló lelkesedéssel, de hiába gyakoroltam és gyakoroltam, azért mindig rengeteg melóm volt benne (igen, talán nem Essence lemezeket kellett volna elsőre venni...), és rengeteg csalódás. A Pet'la Plate-em gyönyörű, de a mély vésés miatt ott is nagyon meg kell küzdeni a szép mintákért. A MoYou pedig... könnyű. Kényelmes. Elsőre is szép (de maximum második kísérletre már 100%, hogy az). Igazából csak annyi kellett, hogy meglássam Instagramon ezt, és tudtam, hogy ez a lemez hazajön velem. Azóta már volt kétszer-háromszor mérőszalag a körmeimen, sárgán és kéken is; a gombok mindkét variációban a kedvenceim, és a varrásvonalakat is sokat használom, nagyon kényelmesek. A próbababa és a gyűszű (egyszerűen nincsenek ekkora körmeim) kimaradt, minden más már legalább egyszer volt, és még sokszor lesz is.

You May Also Like

0 megjegyzés